SZOMATOMETRIA ÉS AYURVEDA

AZ EMBERI TEST MÉRÉSE

A szomatometria egyszerűen úgy határozható meg, mint az a tudományág, amely az emberi test és alkotórészei méreteinek mérésével foglalkozik. A szomatometria tudománya által szolgáltatott információkat manapság főként olyan területeken használják fel, ahol az orvostudomány a művészettel, a kultúrával, a pszichológiával vagy a technológiával érintkezik, mint például a művészeti anatómia, az antropológia, a fiziognómia vagy az ergonómia.

A szomatometria objektív, megbízható, reprodukálható adatokat szolgáltat az egymást követő, pontos mérésekhez, amelyeket aztán a képalkotó orvostudományban használnak fel, pl. a belső szervek méretei az ultrahangvizsgálatban, az anatómiai topográfiai metszetek a komputertomográfiában, a képmérés a tumorpatológiában, a cisztás patológiában vagy a litiazisban.

Másrészt a szomatometria az adatok korrelatív-intuitív-statisztikai értelmezését alkalmazza, mint a fiziognómia. Például azt találták, hogy a nagyobb fülű vagy magasabb emberek általában magasabb látens hosszú életű potenciállal rendelkeznek. Az utóbb említett értelmezés, bár viszonylag szubjektív, talán még szubjektívebb, mint a jelenlegi képalkotásban használt objektív adatok, és a szubjektivitás éppen a prediktív jellegéből adódik, mégis fontos a klinikai gyakorlat számára, és konkrét helyzetekben bizonyította érvényességét.

A modern hagyományos orvoslásban a diagnózist gyakran szomatometriai elemzés alapján állítják fel, amely releváns és különösen hasznos lehet.

A tüdőtágulat klinikailag diagnosztizálható a "hordó mellkas" plasztikai képéből, megnövekedett átmérővel, nyitottabb subcostalis szöggel, beszűkült bordaközi terekkel és a gége pajzsmirigyporc és a szegycsont közötti csökkent távolsággal. A szomatometria további felhasználási területei a történelem, a régészet és az antropológia (az ősi népesség magasságának becslése a csontvázak méretének mérésével). A fiziognómia gondos összefüggése a pszichológiával és a statisztikai adatfeldolgozással lehetővé tette olyan számítógépes programok kifejlesztését, amelyek részletes pszichológiai tesztekben felismerik vagy megerősítik a személyes képességek meglétét. Amint azt az ájurvédikus rendszer hagyománya pontosan jelzi, a test arányai bizonyos fizikai adottságok meglétére utalnak.

A szomatometria betekintést nyújthat az ember létfontosságú dinamikai és energetikai aspektusaiba, amelyek hasznosak az egészségi állapot és a testi fizikai teljesítmény meghatározásában.

A hagyományos ájurvédikus adatok összekapcsolása a szomatometriával javíthatja ezeket a hagyományos adatokat, ahogyan azt már megtették például a sportban vagy az űrhajózási orvoslásban.

A test és szegmenseinek az ájurvédikus tipológiák (dosha-prakriti) tudománya által jelzett dimenziói nagyon fontos adatokat jelezhetnek a természetes gyógyítás szempontjából, olyan adatokat, amelyek hasznosak a pontos személyes sajátosságok meghatározásában, az ember vitalitásának felmérésében, az egyes potenciális zavaró tényezőkre való reakció valószínűsíthető mértékének becslésében, a gyógyulási folyamat során mozgósítható életerő potenciáljának felmérésében.

Az Ayurveda ősi tudománya, valamint az Indiában és a hagyományos kínai gyógyító rendszerben egyaránt alkalmazott akupunktúra és akupresszúra a szomatometria gyakorlati szempontjain alapul. Az ájurvédikus rendszer évezredes gyakorlati bölcsessége vezetett el az egyes emberekre vonatkozó konkrét, arányos testméretek megállapításához, akiket nagy és összetett, több arányosságból álló egésznek tekintünk. A természetes gyógyítás területén az Ayurveda a szomatometriai módszerek által nyújtott információkat használja fel, és az Ayurveda önálló egészségügyi diszciplínaként vált ismertté.

Az Ayurvédában használt alapvető mértékegység az angula, az akupunktúrában használt mértékegység pedig a cun. Mind az ayurvéda, mind a kínai hagyomány szerinti akupunktúra és akupresszúra rutinszerűen használja a szomatometriára jellemző gyakorlati szempontokat a belső szervek méretének felmérésére a test bizonyos tájékozódási pontjai közötti távolságok mérésével.

A hagyományos módon végzett testmérések a testösszetétel arányosságának számos lényeges szempontját emelik ki, és így értékes adatokat szolgáltatnak, amelyek különösen hasznosnak bizonyulnak az ember egészségi állapotának értékeléséhez.