SZERVI VÁLASZOK A ZAVARÓ ÉRZELMEKRE

Cardio válaszérrendszeri

A dühroham alatt a véralvadási idő nagymértékben lecsökken. Neheztelés, megbánás vagy harag esetén a pulzus, a vérnyomás és a szívműködés megnő.

A szorongás növeli a pulzusszámot, az oxigénfogyasztást és a szívteljesítményt, de csökkenti a perifériás ellenállást. Szívbetegeknél a szorongás és a neheztelés változásokat okoz az elektrokardiogramban.

A testi funkciókra gyakorolt érzelmi hatások nem csak emberiek. A kenyai páviánoknál érzelmi stressz hatására szív- és érrendszeri betegség hiányában szívinfarktus lép fel, amikor csapdába esnek. Ebben a helyzetben a szívinfarktus funkcionális alapon következik be, valószínűleg a szívkoszorúér düh okozta görcsös görcse miatt.

Az érzelmi tényezők, például a félelem által kiváltott pszichogén ájulások túlzottparaszimpatikus aktiváció, ami a splachialis régióban értágulathoz, a keringő vérmennyiség csökkenéséhez és eszméletvesztéshez vezet.

Gasztro- válaszbélrendszeri

A gasztro-bélproblémák, ezeket inkább működési zavar, mint szerves betegség okozza. A gyomorszekréciót befolyásolja a harag, az öröm és a szorongás. A nyál, a bélnedvek és az epe kiválasztása is érintett.

Az emberi vastagbél fisztulával és kolosztómiával, valamint a gyomornyálkahártya gasztrotómiával történő közvetlen megfigyelése azt mutatta, hogy a félelem, a szorongás és a fájdalom a nyálkahártya fokozott perisztaltikájához, vörösödéséhez és duzzanatához vezet, míg a depresszió csökkent motilitást és a nyálkahártya sápadtságát okozza.

Pszichés tünetekA szomatikus tüneteket okozhatják a szekréciós funkciók zavarai, mint például a nyálfolyás, szájszárazság, hiperklórhidria, funkcionális hiperinsulinizmus és nyálkahártya-kolitisz, vagy pedig a motoros funkciók zavarai, mint például a nyelőcsőgörcs, gyomor hipermotilitás, spasztikus vastagbél, epeúti diszkinézia, székrekedés és hasmenés.

Nem biztos, hogy a pszichoszomatikus rendellenességekből eredő funkcionális zavarok, mint például a hiperklórhidria, okozhatnak-e peptikus fekélyt. A peptikus fekély a vagus- és a splachialis ideg átvágása után is előfordulhat, így valószínűbb, hogy az érzelmi ingerek csak hajlamosító tényezők, és nem a kiváltó ok.

Bőrreakció

A bőr fontos szerepet játszik a testhőmérséklet izzadással történő szabályozásában, és funkcióit a vegetatív idegrendszer irányítja. A vazokonstrikció, az értágulat, a pilomotoros aktivitás és az izzadás a bőr négy gyakori fiziológiai folyamata, és ezeket nagyrészt a vegetatív idegrendszer irányítja.

A termikus izzadás különbözik az érzelmi izzadástól. A termikus izzadás inkább a homlokon, a nyakon, valamint a törzs elülső és hátsó részén jelentkezik, és a hipotalamuszban található hőközpont irányítja.

Az érzelmi izzadás a tenyéren, a talpon és a hónaljban nyilvánvalóbb. A hideg érzelmi izzadásban szenvedő betegeknél a tenyér izzadása sem jelentkezik, ha hőhatásnak vannak kitéve, bár a test más felületei izzadással reagálnak a hőre.

A viszketés lehet tisztán pszichogén, független a konkrét izgalomtól. A viszketést kiválthatja egy érzelmi élmény, és ez kimutatható az intradermális hisztaminszint mérésével az érzelmi stressz előtt és után.

A szimpatikus idegrendszer fokozott tónusa a feszült betegeknél a bőrben lévő erek érszűkületében tükröződik. A szorongó betegek nyugtatása a túlzott szimpatikus idegi aktivitás csökkenését eredményezi, és helyreállítja a normális bőrkeringést.

Légzőszervi válaszok

Az érzelmek légzésfunkcióra gyakorolt hatását olyan kifejezésekkel fejezik ki, mint a "mi s-elállt a lélegzeted". A légutak efferens innervációja, amely az orrnyálkahártyát is magában foglalja, szimpatikus és paraszimpatikus idegekből áll.

A paraszimpatikus idegek összehúzó hatást gyakorolnak a légutak simaizmaira, míg a szimpatikus idegek lazító hatásúak. Ha a tüdő paraszimpatikus ingerlése túlzott, túlstimuláció lép fel.a nyálkahártya sejtek kiválasztása és a túlzott...az erek tágulása. Ez a hörgők nyálkahártyájának duzzanatát és a légutak elzáródását okozza. Ezenkívül a hörgőfalak simaizmai összehúzódnak.

Az érzelmi tényezők hatását a paraszimpatikus idegrendszer közvetíti, és az acetilkolin, akárcsak a hisztamin, képes az asztmához hasonlóan minden tünetet és szöveti elváltozást előidézni. Az orrnyálkahártyára is hatással lehet. Így a túlzottaz orr paraszimpatikus aktivációja a nyálkahártya megvastagodásához és a vazomotoros rhinitisre jellemző vizes váladékképződéshez vezet.

A paraszimpatikus hatásokat leginkább a megalázottság és a sértettség érzései váltják ki. A fokozott paraszimpatikus aktivitást eredményező tényezők serkentik a vazomotoros náthát vagy a hörgőasztmát.

Bár a szénanáthát az allergiás rendellenességek prototípusának tekintik, az érzelmi tényezők sok esetben serkentő szerepet játszanak, és a legtöbb évelő náthás betegnél az érzelmi tényezők fontos szerepet játszanak. S-kísérleti úton kimutatta, hogy ha az orrnyálkahártya érzelmi stressz hatására eltömődik, a polleneknek való kitettség, amely normális esetben nem okoz tüneteket, szénanáthát okoz.

Az allergiás reakciókat tehát mind klinikailag, mind kísérletileg erősítik az érzelmi stresszhatások. A légúti fertőzések hatására a nyálkahártya sejtjei túl-váladékot, és az erek kitágulnak, ami meghosszabbítja vagy fokozza az allergiás asztmás rohamokat.

Az asztma tipikusan több okból eredő betegség, amelyben a fertőzés, az allergia és az érzelmi tényezők is fontos szerepet játszanak. A fertőzés a betegség legfontosabb kiváltó oka, és a betegségek több mint 50%-éért felelős.

Az allergiák felelősek a betegségek 25%-ért, az érzelmi tényezők pedig a többi 25%-ért.

Fontos felismerni, hogy az asztma fő kiváltó oka nem a betegség lefolyásának meghatározó etiológiai tényezője. Így egy gyermeknél, akinél egy fertőzés következtében alakul ki asztma, később érzelmi stressz hatására asztmás rohamok jelentkezhetnek.

Következtetés

Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy a legtöbb pszichoszomatikus betegségben kevés etiológiai tényező van, és az érzelmi komponens hozzájárulása jelentős jelentőséggel bír.