Egy érdekes felfedezés

Psycho-jótékony mentális

Egy nemrégiben készült tanulmányban amegállapította, hogy szoros kapcsolat van a pozitív, jótékony és támogató hangulatunk és az immunrendszer jobb védőtevékenysége között.

Bizarr módon, ezt a figyelemre méltó felfedezést azonnal kozmetikázták és új külsőt adtak neki.a következő, enyhén szólva is furcsa értelmezést adta: amikor megkapjuk az influenza elleni védőoltást, a jó hangulatunk fokozza a vakcina védőhatását.

A kezdeti eredményt enyhén szólva "meglepőnek" tartották, és azonnal dicsérték, hogy az segíthet az influenza elleni vakcinák hatékonyságának növelésére irányuló új módszerek megtalálásában.

Már jól ismert, hogy az éves influenza elleni védőoltás egyáltalán nem hatékony. Az influenza elleni vakcinák hatástalanságát annak tulajdonítják, hogy sok különböző vírustörzsről van szó.

Ezután a vakcinagyártók felelősségének enyhítése érdekében az influenza elleni vakcinák hatékonyságának hiányát azonnal az egyéni beteghiányra is visszavezették, és az oltást követő mellékhatást egyénenként különbözőnek ítélték, ami a specifikus egyéni védekező immunválaszt jelenti.

Egy feltáró tanulmány előfeltételei

A Nottinghami Egyetem (Egyesült Királyság) kutatói s-úgy gondolták, hogy felmérik, hogyan befolyásolhatja egy sor viselkedési és pszichológiai tényező az influenzavírus támadására adott immunválaszt.

A kutatók abból indultak ki, hogy mind a jótékony viselkedés, mind a pszicho-a beteg mentális állapota kedvezően befolyásolja a védőoltásra adott immunválaszt.

Alvás, stressz, fizikai aktivitás, pszicho-mentális és még a táplálkozást is "immunmodulátorként" elemezték. A kutatók ezeket a tényezőket a védőoltás hatékonyságával összefüggésben értékelték.

Jelenleg a modern orvostudomány úgy véli, hogy keveset tudunk e pszicho- és pszichológiai tényezők relatív jelentőségéről.viselkedési tényezők, és hogy eddig nem volt olyan releváns tanulmány, amely mindezen tényezőket egyszerre értékelte volna.

A vizsgálat elvégzése

Mivel tudták, hogy az idősebb felnőtteket különösen érinti az influenza, és azt is, hogy az oltás után késleltetett immunválaszuk van, a brit kutatócsoport 138 felnőttet toborzott, akik 65 évesek voltak.85 éves, aki...2013-ban és 2014-ben egyszer kaptak influenza elleni védőoltást.

Az adatgyűjtés az oltás előtt 2 héttel kezdődött. A vizsgálatban résztvevőkcsinált egy előzetesoltás ellenanyagszintjének meghatározására, majd részletes napi naplót vezettek az étel- és italfogyasztásukról, a fizikai aktivitásukról, a pszichológiai és a pszichológiai állapotukról.jó mentális állapotok, pszicho-negatív mentális egészség, stressz és alvás.  

Az oltás napján a résztvevők kitöltöttek egy kérdőívet a pszichológiai és pszichológiai állapotukról.Ezután az oltást követő 4 héten keresztül a résztvevők folytatták az adatok naplózását, és a 4 hét végén újabb vérvizsgálatot végeztek az antitestek kimutatására, majd az oltást követő 16. héten újabb vérvizsgálatot végeztek.egy héten.

Az adatok összegyűjtése és feldolgozása után a kutatócsoport megállapította, hogy az általuk nyomon követett tényezők közül csak egy befolyásolta az antitestek szintjét a vérmintákban, mégpedig a pszicho...uralkodó mentalitás.

"Azt találtuk, hogy amíg a pszicho-a személy mentális egészsége jó vagy inkább jobb, 6 héten keresztül ismételten mérve az oltás közelében, vagy akár az oltás napján, annál jobb az immunválasz az influenza elleni vakcinára" - áll a tanulmányban.

A tanulmány következtetései

A kutatók szerint ez a megállapítás korrelál a korábbi kutatások eredményével, amelyek szerint a pszicho-a jó mentális egészség még "immunmodulátorként" is nagyon hatékonyan működhet, ami aezután az a tulajdonsága, hogy fokozza a vakcina hatékonyságát.

A kutatók megállapították, hogy a jó hangulat hatása az immunrendszerre meglehetősen erős, és befolyásolhatja a hosszú távú hatást, különösen, ha az oltás napján az illető jó hangulatban van.

Így felmerült a szokatlan kérdés, hogy vajon az oltás közbeni boldogság növeli-e az erősebb immunválasz kialakulásának esélyét.

Azonban gondos és jóindulatúértelemben ez a kérdés nem megfelelő kérdésnek bizonyul, amely eltéríti a tanulmányban tett vonatkozó megfigyelések valódi értelmét.

Ha a jótékony állapotok hatása olyan erős immunmoduláló hatással bír, hogy a kutatók odáig mentek, hogy "ajánlják", hogy az oltásra érkezők törekedjenek arra, hogy minél boldogabbak legyenek, amikor beoltják őket, és ha a vakcinákismételten, sőt gyakran eredménytelennek bizonyultak, akkor természetesen felmerül egy másik jogos kérdés:

"Ilyen körülmények között miért lenne szükség oltóanyagokra azok számára, akik felfedezték a boldogság titkát?".

Lenyűgöző perspektíva

A brit kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy döntő kapcsolat van a pszicho-egyrészt az egészséges életmóddal kapcsolatos jótékony mentális útvonal, másrészt egy biológiai útvonal, amely összekapcsolja az immunrendszert azzal az agyi mechanizmussal, amely a pszichológiai és a pszichológiai folyamatokat irányítja.mentális.

A oldalon.Ezek az eredmények valóban lenyűgöző betekintést engednek abba, hogy az önkontrollon keresztül történő immunizáció hogyan működik a pszicho-érzelmileg és mentálisan.

Ennek a prospektív megfigyelési tanulmánynak sikerült vitathatatlan ok-okozati összefüggést megállapítania, de a kapott eredmények elfogult értelmezése enyhén szólva nevetséges volt.

Más szóval, mivel rendelkezésünkre áll egy természetes módszer az immunizációs folyamat fokozására a pszicho-mentális előnyökkel, miért van szükség arra, hogy a világ egyes országaiban kötelező jelleggel alkalmazzák a vakcinákat, amelyek hatékonyságát még mindig erősen megkérdőjelezik?

Észrevételek a vakcinázással kapcsolatban

Megjegyezve e felfedezés vitathatatlan értékét, amely a következőkbe foglaljaAz egész világméretű oltóanyag-propaganda kedvezőtlen fényében a kutatók a tanulmány végén visszaléptek.

Az angol kutatócsoport a végén fenntartással említette, hogy a pszicho-A jótékony mentális egészségi hatás abban az évben csak az influenzavírus egy törzsére, a H1V1 törzsre volt kimutatható, amellyel szemben a vizsgálatban résztvevőknek a legalacsonyabb volt az antitestszintjük az oltás előtt. "Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a pszicho-az immunválaszra gyakorolt mentális vagy viselkedésbeli hatások csak akkor figyelhetők meg, ha a gazdaszervezet immunválasza az antigénre viszonylag alacsony" - mondták.

A kutatócsoport szerint azonban ezek az eredmények fontos kiindulópontot jelentenek e hatás további vizsgálatához.

Következtetések

Most, hogy ismerjük ezt az értékes eredményt, egyáltalán nem érdemes követni a vakcinagyártók bizarr felhívását, miszerint "a következő influenza elleni oltásnál törekedjünk arra, hogy minél boldogabbak legyünk, hogy a vakcina működjön". A valóságban ugyanis nem maga az oltóanyag az immunizálás fokozója, mivel azbizonyította, de valójában az érintett személynek az a képessége, hogy jótékony belső állapotokkal rendelkezik, az immunaktivitás igazi serkentője.

Összefoglalva, az immunrendszer aktivitásának javítására az egyik legjobb módszer éppen a pszichológiai és a pszichológiai aktivitás folyamatos, tudatos és önkéntes művelése.jótékony mentális, jótékony érzelmek, és az állandó jó hangulat fenntartása a mentális tónus és az optimizmus révén.

Meglátjuk, hogy az ilyen irányú jövőbeli kutatások mennyire lesznek őszinték ahhoz, hogy igazat mondjanak ezekről az emberek számára nagyon hasznos kérdésekről, és ne billentsék a mérleget a vakcinagyártók javára, elferdítve az ilyen tudományos tanulmányok következtetéseit, csak hogy a kapzsi globális vakcinaipar kedvében járjanak.